P–15 Tyermit
| P–15 Tyermit | |
 | |
| P–15 Tyermit indítása rakétás gyorsnaszádról | |
| NATO-kód | SS–N–2 Styx |
| GRAU-kód | 4K40 |
| Funkció | Hajók elleni robotrepülőgép |
| Tervező | MKB Raduga (főkonstruktőr: Alekszandr Bereznyak) |
| Szolgálatba állítás | 1960. |
| Irányítás | Aktív lokátoros önirányítás, Passzív infravörös önirányítás, Tehetetlenségi navigációs rendszer |
| Robbanótöltet | 454 kg kumulatív vagy |
| Méret- és tömegadatok | |
| Hossz | 5,8 m |
| Szárnyfesztáv | 2,4 m |
| Törzsátmérő | 0,76 m |
| Indulótömeg | 2300 kg |
| Repülési jellemzők | |
| Max. sebesség | 0,9 Mach |
| Hatótávolság | 80 km |
| Repülési magasság | 100-300 m |
| Háromnézeti rajz | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz P–15 Tyermit témájú médiaállományokat. | |
A P–15 Tyermit (orosz betűkkel П–15 Термит, NATO-kódja: SS–N–2 Styx, GRAU-kódja: 4K40) hadihajókról és szárazföldről indítható, szubszonikus haditengerészeti robotrepülőgép, melyet az 1950-es években a Raduga tervezőirodában fejlesztettek ki a Szovjetunióban, elsősorban az amerikai repülőgép-hordozók ellen. A kategória egyik legelterjedtebb fegyvere volt, továbbfejlesztett változatát Kínában is gyártották, több helyi háborúban alkalmazták sikeresen.
Az 1967-es hatnapos háború után, a felőrlő háború elején a Port Szaíd előtt cirkáló izraeli Eilat rombolót két egyiptomi gyorsnaszád, még a kikötőből indítva két-két Tyermitet, elsüllyesztette. A viszonylag nagy méretű hadihajó legyőzése nagy lökést adott a hasonló kategóriájú fegyverek fejlesztésének a következő évtizedben. Az 1971-es indiai–pakisztáni háborúban az Indiai Haditengerészet Projekt 205 Cunami (a NATO kódnév szerinti Osa-osztályú) gyorsnaszádjairól indított robotrepülőgépekkel Karacsi kikötőjében horgonyzó hajókat, valamint a part közelében fekvő olajfinomítót is sikeresen támadták.
Története
[szerkesztés]Harcászati és műszaki jellemzői
[szerkesztés]Hagyományos aerodinamikai elrendezésű, középen elhelyezett kis fesztávolságú trapéz alaprajzú szárnyakkal. Indításhoz a törzs hátulsó részére, alulra egy darab SZPRD–30 típusú startrakétát helyeztek el.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Alekszandr Boriszovics Sirokorad: Ognyennij mecs Russzkovo Flota, Jauza-Ekszmo, 2004, ISBN 5-87849-155-9, pp. 136–148.
- Vlagyimir Aszanyin: Raketi otyecsesztvannovo flota, Csaszty 3, Raktenije katyeri vsztupajut v boj, Tyehnyika i vooruzsenyije
További információk
[szerkesztés]
 | |
|---|---|
 | |
 | |
 | |
 | |
 | |
 | |
 | |
 | |
 | H–32 • H–90 • H–101 (H-102) • Kalibr • H–555/RKV–500 • P–700 Granyit • P–750 Grom • P–800 Onyiksz • 9M730 Burevesztnyik • 3M22 Cirkon |
 | |
 | Burja • EKR • H–20 • H–35 • H–55 • H–65 • KSZ–1 Kometa • KSZSCS • P–5 Pjatyorka • P–15 Tyermit • P–70 Ametyiszt • P–120 Malahit • P–270 Moszkit • P–500 Bazalt • R–27 Zib • RK–55 • RKV–500 • Tu–123 • Tu–141 • Tu–143 |
 | |